MENÜ


Kegyelemteljes Áldásodat kérjük jóságos Uram!

Láss, hallgass, tanulj, kutass!

Bocsánatkérésre nevelni lehet, de idomítani semmi esetre sem. Ez ugyanis mindig belső folyamat eredménye, melyet kisebb-nagyobb tusakodás előz meg. Akinek már megbocsájtottak, az maga is könnyebben megbocsájt, hiszen már átélte a bocsánat engesztelő erejét. Aki pedig kiengesztelt, az nyugodt, s harmóniában van Istennel, embertársaival, önmagával is. Megbocsájtás nagyon fontos, enélkül nincs konszolidáció, ami előfeltétele a kooperációnak, ami pedig az élet alapja. A történelem igazsága, hogy az igazságtalanság mindig megszüli a maga igazságtalanságait – Jézus Urunk ezt így mondja: “Aki kardot fog, kard által vész el.” Jegyezzük meg gyorsan: Ha kardot nem is fogott a Mester, de ostort igen, amivel kiűzte a kufárokat a templomból. Az Isten tisztelete (melyben benne foglaltatik az Élet tisztelete is!) ugyanis nem egyeztethető össze a kupeckodással! Az élet nem ‘adok-veszek-börze’, ahol a nyereség érdekében megengedett a spekuláció… Spekulálni – a más kárára – csak az istentelen ember képes! Ezért van az, hogy a pénzügyi világ, s a valóságos gazdasági világ alig van köszönő viszonyban, s a mostani spekulatív tőke (mintegy 600.000 milliárd dollár!) színvonalát majd kb. 40 év múlva érjük csak el… Amíg alapvető élelmiszerekre alkudni lehet a tőzsdén, addig önpusztulásunk damoklész-kardja ott függ felettünk! (Frankó Mátyás)

„Bocsáss meg, én soha nem ígértem neked rózsakertet” – hangzik a dal. Isten sem ígért, ezért óvakodj a „rózsakert” teológiától! A keresztyén élet nem vagy-vagy élmény, ahol, ha hívő vagy, akkor az életed minden problémától mentes, de ha hitetlen vagy, akkor az élet nehéz. Az élet mindkettő együttes megtapasztalása, hoz olyan időket, amiket élvezni fogsz, és olyan időket, amikor ki kell tartanod. A Biblia hősei átélték a győzelem mámorát és a vereség fájdalmát is, annyira, hogy néhányan, mint Illés, szerettek volna meghalni. Gondold meg Isten Igéjének paradoxonjait! Jézus „fájdalmak férfiúja” volt (Ézsaiás 53:3). De azt is olvassuk róla, hogy: „felkent téged az Isten… öröm olajával társaid fölé” (Zsidók 1:9). Pál azt írta: „mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden” (2Korinthus 6:10). Erre gondolt akkor is, amikor ezt mondta: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13). A Példabeszédek 17:22-ben Salamon ezt mondja: „A vidám szív a legjobb orvosság”. A Prédikátor könyve 7:3-ban pedig azt: „Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív”. A Prédikátor 7:14 azt írja: „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette”. Örülj! A „mindkettő együtt” világában még mindig Isten ül a trónon. Ő irányítja, hogyan keveredjen az öröm bánattal, a békesség a konfliktussal, hogyan váljon a veszteség nyereséggé, a kívánság megelégedettséggé, a tragédia győzelemmé, hiszen mindig a te érdekedet tartja szem előtt.

1) Bocsáss meg magadnak! „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem” (Ézsaiás 43:25). Isten megbocsát és elfelejti vétkeidet, és megadja neked a kegyelmet, hogy te is meg tudj bocsátani magadnak. 2) Bocsáss meg azoknak, akik fájdalmat okoztak neked! A megbocsátás az az egyedüli hatalom, amivel mindig rendelkezel bárki felett, aki megbánt. Ezért csak gyakorold tovább a megbocsátást, amíg a múltad el nem veszíti feletted az irányítást. Legyen a megbocsátás állandó magatartásformáddá! Csak a megbocsátás és felejtés segít letenni a dolgokat és továbblépni. 3) Ne siesd el a dolgot! Ne hajts végre hirtelen nagy változtatásokat! Te most egy érzelmi hullámvasúton vagy, és ingadozol a között, hogy vissza akarod-e kapni őt, vagy inkább azt akarod, hogy szenvedjen. Érzékeny vagy mások megjegyzéseire, ugyanakkor könnyen vonzódni kezdesz bárkihez, aki figyelmet fordít rád. Lassíts le! Az egészséges emberek egészséges döntéseket hoznak, ezért fordíts időt Isten Igéjének olvasására, imádságra, tanács kérésére, és hagyj időt magadnak arra, hogy meggyógyulj! 4) Kezdd el viszonozni, amit kaptál! „Hiszen kegyelmes és irgalmas a ti Istenetek, az Úr, nem fordul el tőletek, ha megtértek hozzá” (2Krónika 30:9). Ha felismerjük, hogy Isten nem fordított hátat nekünk, ez képessé tesz arra, hogy „mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket” (2Korinthus 1:4). Ha ez megtörténik, akkor meggyógyulsz, fényes jövő és korlátlan lehetőségek várnak rád.

Boldogok, a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. (Mt 5,3) Életutunkon előre haladva az út közepén megülő gondkupacokba botlik lábunk; veszélyt sejtető útszéli kátyúk lehetetlenítik lépteinket, kerülő utakra kényszerítve – s közben azon kapjuk magunkat, hogy erőnkön felül kellene teljesítenünk. Hamar örömtelenné lesz mindaz, amiért élünk. Maga az élet válik életünk nyűgévé. Így az út is kilátástalan és élvezhetetlen: minden kanyar után újabb meglepetés, nem várt akadály, torpanásra késztető halom. Ugyanezek az érzések boríthatták el Jeremiás prófétát, amikor a drága áron megvásárolt szántóföldjét a káldeusok készültek elfoglalni. Izráel holnapja homályba tűnt, a kétségbeesés marcangoló bizonytalansága uralkodott el rajta. És ekkor így szól az Úr igéje: Én vagyok az Úr, minden élőnek Istene. Van-e számomra lehetetlen? Miért gondolnánk, hogy van? Miért gondolta Jeremiás, hogy az Úr rosszat tervez ellene? Meggondolatlan lenne? Nem látná, mi az, ami neki fontos? Nem törődik eléggé vele? Ismerős kérdések. Gyakran hangzik szánkból vagy fut végig gondolatainkon. Azonban az Úr annál sokkal jobban szeret, minthogy magunkra hagyna. Egyet kért Jeremiástól, csak egyet: mindig figyeljen rá és a néppel együtt tegye ezt. És ígéri: Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy engem féljenek mindenkor, és jó dolguk legyen nekik is, meg utódaiknak. Nekünk is egyetlen dolgunk van: a szerető Atya oltalmába húzódni, s kérni, hogy ne az utat tisztogassa előttünk, hanem bennünk rendezzen el mindent, ott legbelül. Uram! Köszönöm, hogy hihetem: ha hozzád fordulok s beléd vetem bizalmamat, megváltozik életem, és mindenhez van erőm, még ha gyengének is érzem magam. Áldalak és magasztallak szeretetedért, kegyelmedért, jelenlétedért! Ámen.

Bosszankodni azt jelenti: szellemileg vagy értelmileg a könyökömet használom. Könnyű azt mondani: “Ne bosszankodj”, de egészen más, ha van benned valami, ami képessé tesz rá, hogy ne bosszankodj. Könnyűnek hangzik kimondani: “nyugodj meg az Úrban”, vagy “várj türelmesen az Úrra”, amíg a ház a feje tetején nem áll, és zűrzavar és aggodalmak között élünk, mint oly sok ember. Lehetséges-e akkor is megnyugodni az Úrban? Ha ilyen helyzetben nem érvényesülhet ez a “ne”, amit az Ige mond, akkor sehol sem. Igaznak kell bizonyulnia zavaros és békés napokban egyaránt, másként nincs semmi értelme. Ha a te különleges esetedre nem érvényes, akkor nem érvényesül senki másnál sem. A megnyugvás az Úrban egyáltalán nem függ külső körülményektől, hanem egyedül Istenhez való viszonyunktól. Az izgulás mindig bűnben végződik. Azt képzeljük, hogy bölcsek vagyunk, pedig ez sokkal inkább annak a jele, hogy gonoszok vagyunk. A bosszankodás ott születik, ahol elhatározzuk, hogy a magunk útján járunk. Urunk sohasem aggodalmaskodott, soha nem gyötörte magát, mert sohasem a saját gondolatait akarta megvalósítani, hanem Isten gondolatainak a megvalósítására törekedett. Isten gyermeke életében a bosszankodás gonosz dolog. Nem áltattad-e azzal együgyű lelkedet, hogy a te körülményeid túl nehezek Istennek is? Tedd félre minden feltételezésedet és maradj meg a Mindenható árnyékában! Mondd meg Istennek határozottan, hogy nem akarsz többé bosszankodni. Minden bosszankodásunknak és gyötrődésünknek az az oka, hogy Istent kihagyjuk a számításunkból.

Bölcsebb, ha a Szentlélek intését időben megfogadjuk, és nemcsak a körülmények nyomására bánjuk meg bűneinket, hogy időlegesen szabaduljunk, hanem végleg elhagyjuk a számunkra veszélyt jelentő modern bálványokat. Kérjünk ehhez erőt most!

Bölcsen és kedvesen kell szólnunk másokhoz. Ha 100%-ot nem is tudunk felmutatni, azért lényeges lenne, hogy minél inkább közelítsünk ahhoz! Te milyennek ítéled saját beszéded minőségét? Hány százalékosnak a kedvesség és a bölcsesség terén? E két dolgot – kedvesség és bölcsesség – érdemes külön is és együtt is megvizsgálni. Ennek alapján mondhatjuk, hogy valaki lehet se nem bölcs, se nem kedves. Ha a hívő ember ilyen, az nem vonz sokakat az Úrhoz. De lehet valaki kedves, ám nem bölcs. Ez már jobb az előzőnél, de az ilyen valószínűleg gyakran meggondolatlan a beszédében, még ha kedvesen adja elő akkor is. S végül van a bölcs és kedves, ami nagyszerű, Istent dicsérő állapot, mely híjával van az elbizakodottságnak. E három kategóriában nyilván vannak árnyalatok, kisebb-nagyobb különbségek. Ám olyan kategória nincs, hogy valaki bölcs, de nem kedves. A bölcs ajkú ember ugyanis bír a kedvesség felülről megkapható ajándékával. Nekem még javulnom kell néhány 10%-ot. Isten segítségével sikerülhet. Légy őszinte önmagadhoz és vizsgáld meg te is életednek ezt a területét!

Bűnnel szerzett kincsek – van ilyen nekünk? Olyan valami, ami mögött nem becsületes munka, tisztességes fáradozás van, hanem valami, ami kissé megkerülte a törvényességet. Nem használ az ilyen – mondja az Úr. Rövid távon használhat, hosszú távon viszont csak ártani tud. Ne romboljuk tudatos bűnnel az Istennel való kapcsolatunkat!

Bűnösnek lenni és bűnt cselekedni nagy különbség. A bűnre észrevehetően megmarad bennünk a hajlam, de a Lélek ereje által az ember nem adja oda többé az akaratát. Így a bűn csábító ereje gyengül, elveszti táptalaját. Mégse mondja senki: bennem már meghalt minden bűnös hajlam a tisztátalanságra, fösvénységre, sértődékenységre, irigységre. A látszólag elhalt növényből új hajtások nőhetnek ki. A Biblia azonban nem emeli túl magasra a mértéket, elég, ha a világosságban járunk. Aki úgy gondolkozik, mint Pál (Fil 3, 7-14), az tökéletes; teljesen átadva magát az Úr Jézusnak, múltjától elszakadva szabad a bűntől, ha nem is bűntelen. Ugyanúgy, mint az életmódban, az ismeretben is van kezdeti állapot és van tökéletességi fok. Különbség van az alapvető tanítások -ide tartozik mindenekelőtt a kereszt üzenete, a keresztről való beszéd – és azon tanítások között, amit csak a belsőleg érettek tudnak felfogni és megemészteni. „Bölcsességet az érettek között hirdetünk” – mondja Pál (1 Kor 2; 6)



free counters

 

 

Hírek

Weboldal készítés ingyen


Asztali nézet